Mezőgazdasági termelés

Növényvédelmi szempontból tanulságos évet zárunk. Hirtelen váltott az időjárás tavasszal. A száraz január és február után két csapadékos hónap következett.

Ez a vadgesztenyék guignardiás betegségének kedvezett. Az aknázómoly 2 nemzedékéhez igazított permetezési fordulók nem tudták megakadályozni a gomba terjedését. A tünetek, az elszáradt levélfoltok még most is megfigyelhetők a leveleken. A platánfákon a guignardiához hasonló körülményeket kedvelő apiognomónia gomba szintén károkat okozott. A gyors permetezéssel meg lehetett állítani a gomba terjedését, amiben a szárazra váltó május és június is segített.

A forró és száraz nyári hónapokban nem a kórokozó gombák, baktériumok okoztak kárt. Az aszálytól viszont továbbra is hullottak a platán levelei. A melegkedvelő lisztharmatok tünetei előfordultak, de nem alakult ki járvány sem a kertekben, sem a parkokban. A kártevőket viszont nem viselte meg a kánikula. Az előrejelző hálózatunk csapdáiban néhol a tavalyi évhez képest még növekedett is a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma. A szövedékük védelmében szaporodó takácsatkák pedig kifejezetten jól érezték magukat, néhol súlyos károkat okoztak. Hasonló időjárást kedvelnek a tripszek is. Néhány esetben a fagyalon teljes lombhullással járt a kártételük. Továbbá a napégés is sok problémát okozott.

1. Kép: Foltokban ritkuló kerti begónia

A hűvös, kicsit talán nedvesebb októberben a lisztharmatok és - többek között - a rózsa csillagrozsdája (diplokarponos betegség) is megjelent. Ezek ellen már nem érdemes permetezni. A lehullott beteg levelek gondos összeszedésével és megsemmisítésével csökkenthetjük a tavaszi fertőzést. A lisztharmatra fogékony növények alól (pl.: platán, vadgesztenye, tölgy, juhar stb.) is célszerű összegyűjteni és eltávolítani a fertőzött lombot.

Az idei utolsó nagy munkáról, az őszi lemosó permetezésről sem feledkezhetünk meg. Az adott terület fafajai és a nyári fertőzöttségük alapján lehet kiválasztani a növényvédő szert - ezt bízzák a növényorvosukra. Indokolt lehet a platánok, a szivarfák, a juharok, a hársak, a tölgyek, a fenyők, de egyéb fásszárúak őszi lemosása is. A kéregrepedésekben megbújó rovarok (csipkéspoloskák, levéltetvek, lepkekabócák, atkák) ellen az olajos rovarölőkkel, a felszínen elérhető gombák, baktériumok ellen a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetünk.

2. Kép: Díszbogár kártétele hársfán

A kiültetett árvácskákra egész télen figyelni kell. A látszat ellenére nehéz feladat virágzó állapotban tartani késő tavaszig a növényeket. A szürkepenész mellett a talajlakó gombák néha 100%-os pusztulást is okoznak. A növényvédő szerek a hidegben már nem hatnak.

Maradt még megoldandó feladatunk jövőre is. Ágyásokban, foltokban pusztuló kerti begóniák országszerte előfordultak (1. kép). Emellett még sok gondunk lehet a díszbogarakkal is (2. kép).

NMNK / Zsigó György