Éves átlagban 7-8 alkalommal permeteznek a szőlőültetvényekben. A szőlő lisztharmat a szélsőséges időjárási körülmények között is folyamatosan jelen van, így a védekezésére mindig számítani kell. A gomba a kedvezőtlen forró, száraz nyári napokon is fertőzhet, mert a hajnali harmat is elegendő a megfelelő fejlődéséhez. Sajnos a kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet jellemző az időjárásunkra és ez ideális környezet a lisztharmat fertőzéshez. Csaknem az összes iMetos készülék 100% fertőzésveszélyt (aszkospóra) jelez (1. kép).
1. kép: Aszkospóra-modell, Tata (Forrás: BASF)
A kedvező időjárási feltételek mellett a szőlő fogékony fenológiai fázisa is szükséges a betegség kialakulásához. Az egyes területek, illetve fajták nagyfokú heterogenitást mutatnak, mivel az alig 1-2 kitárult kis levéllel és már 4-5 leveles állapotban lévő ültetvénnyel is találkozhatunk (2. kép). A meleg nappalok hatására erőteljes, intenzív növekedés várható, így érdemes a növényvédelmi kezeléseket ehhez igazítva tervezni.
2. kép: Szőlő fenológiai állapota Tokaj hegyalján (Forrás: BASF)
A szőlő lisztharmat gombának két áttelelési formája van. A gombafonalak a rügypikkelyek alatt is átvészelhetik a telet, amiből úgynevezett zászlós hajtással fakad a szőlő. Áttelelhet kazmotéciumokkal is, melyek nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ekkor még elpusztíthatók ezek a sárga színű, vékonyfalú gombaképletek. Közvetlenül a szüret után elvégzett kénes vagy olajos-kénes lomblemosást tekinthetjük az első védekezések. Ahol ezt nem végezték el, ott az őszi esőkkel lemosódtak a kordonkarra, támrendszerre a gombaképletek, melyek tavasszal elindítják a fertőzést. A fertőzés után rövid, kb. 10 napos lappangási időre számíthatunk. Az első tünetek, vagyis a sárguló, áttetsző foltok megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél. Majd a fonákon megjelennek a gomba jellegzetes apró, fehér-szürke telepei, melyekben nagy mennyiségben képződnek a spórák (konídiumok). Ekkor már nehéz megfékezni a kórokozó további terjedését. A védekezéskor a fürt védelme a legfontosabb. A növekvő bogyók héja felszakad, másodlagos kórokozók jelenhetnek meg, amivel jelenetős termésveszteség következhet be (3. kép).
3. kép: Szőlőlisztharmat jelentős kártétele fürtön
Néhány rezisztens fajta kivételével érdemes felkészülni az első idei permetezésre. Arra kell törekedni, hogy ne történjen meg a fertőzés, vagyis megelőző (preventív) védekezést végezzünk. Jelenleg a kontakt kén hatóanyagú gombaölőké a főszerep, amit virágzásig alkalmazhatunk. A kén jelentőségét jól mutatja, hogy a világon az egyik legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is. Emellett a kálium-hidrogén-karbonátból, a Cerevisane-ból és a paraffinolajból készült készítmények is engedélyezettek a kórokozók ellen. Fürtmegnyúlásnál a felszívódó (szisztemikus) növényvédő szerek használatát kell megkezdeni, ami a fertőzési nyomástól függően 2-4 alkalmat jelent. Ilyen hatóanyagok pl.: a difenokonazol + cyflufenamid, a metrafenon. Lehetőség van kombinált kezelésre, vagyis a kén és a felszívódó hatóanyagok együttes kijuttatására. Az egyszerű anyagok közül szőlő lisztharmat ellen a konyhasó, a szódabikarbóna, a talkum és a tehéntej is alkalmazható.
A lisztharmat mellett az idei tavaszon a peronoszpóra is gondot okozhat. Csaknem az összes iMetos készülék 100% fertőzésveszélyt (makrosporangium) jelez (4. kép).
4. kép: Makrosporangium-jelzés, Tata (Forrás: BASF)
Kezdetben a fiatal levelek színén sárgászöld olajfoltok alakulnak ki, melyek fokozatosan megbarnulnak (5. kép). A levelek fonáki részén fehéres színű penészgyep jelenik meg. A kórokozó lappangási ideje 11-13 nap közé tehető. A legnagyobb kárt a fürtfertőzés jelenti, ami a virágzat megjelenésétől borsószem nagyságú méretig okoz jelentős kárt a virágzat és a fürt elhalásával. Ahol a peronoszpóra tavaly megfertőzte a leveleket, a vesszőket vagy a fürtöket és ezek a tőkéken vagy sorközökben maradtak, érdemes kontakt rézzel is kombinálni a lisztharmat elleni permetezést. Virágzásban perzselhetnek a réztartalmú gombaölők, ezért inkább mellőzük ezek használatát. Alkalmazhatunk felszívódó hatóanyagokat- pl.: iprovalikarb, ciazofamid, azoxistrobin- is, de a csalán kivonatot, mint egyszerű anyagot is ajánlják a megelőzésben. A mezei zsurló, a fűzfakéreg és a lecitin mindkét gomba ellen hatásos.
5. kép: Szőlőperonoszpóra
A kártevők közül helyenként felszaporodott a gubacsatka, mely jelentősen csökkentheti az asszimilációs felületet. Ez kis levelek esetében erős fertőzésnél lehet probléma, itt érdemes védekezni ellene! Jelentős szőlő levélatka és tripsz fertőzés lokálisan lehet probléma. A tarka szőlőmoly rajzásdinamikája ugyan emelkedő tendenciát mutat, de a rajzáscsúcsot még nem érte el a kártevő.
NMNK / Zsigó György, BASF / dr. Mikóczy Nárcisz
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön