Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a legfrisebb kutatási eredményeken alapulóan mutatja be, hogy az EAT-Lancet étrendre − mely étrend elsősorban növényi eredetű élelmiszerek fogyasztására ösztönöz és mindössze mérsékelt hal- és baromfihús fogyasztást javasol, valamint a vörös hús és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának jelentős visszaszorítását szorgalmazza – történő teljes átállás milyen negatív hatással lehet az üvegházhatású gázok kibocsátására.

Az állatállomány-létszámok csökkentését általában hatékony stratégiának tekintik az antropogén, azaz az emberi tevékenységekből eredő, vagy az azokhoz kapcsolódó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának a csökkentésére. Ezért gyakran javasolják az állati eredetű fehérjék fogyasztásának a csökkentését az üvegházhatású gázok, különösen a kérődző állatok enterális fermentációjából származó metánkibocsátás mérséklése érdekében. A korábbi tanulmányok főként az állattenyésztéssel kapcsolatos kibocsátásokra és az élelmiszer-termelésre összpontosítottak, figyelmen kívül hagyva a talajok általi kibocsátások hatásait. Következésképpen az étrendi változtatásoknak a mezőgazdasági termőtalajok üvegházhatásúgáz-mérlegére gyakorolt hatását nem értékelték ki alaposan.

Fotó: ELV - Does shifting to plant-based diets really reduce emissions?

Ezt a hiányosságot egy friss tanulmány orvosolta, amely feltárta, hogy a növényi alapú étrendre való áttérés nem feltétlenül eredményezi automatikusan a mezőgazdasági kibocsátások nettó csökkenését. Éppen ellenkezőleg, az állattenyésztés visszaszorítása nem kívánt következményekkel járhat, például negatívan befolyásolhatja a talaj szervesszén (Soil Organic Carbon - SOC) tárolási képességét és potenciálisan növelheti a dinitrogén-oxid (N₂O) kibocsátását.

Dánia, mint esettanulmány

A független, tényeken alapuló ismereteket és tudományosan alátámasztott adatokat nyújtó és ezáltal a társadalomra pozitív hatást kifejtő uniós szakpolitikákat támogató Közös Kutatóközpont (JRC) által az Elsevier folyóiratában, az Agricultural Systems-ben közzétett tanulmány Dánia esetét vizsgálta, mely tagállam úgy döntött, hogy az állattenyésztés teljes károsanyag-kibocsátásának mérséklése érdekében csökkenti szarvasmarha-állományának létszámát. A kutatás Dániát esettanulmányként használva értékeli az EAT-Lancet Bizottság által ajánlott egészségesebb étrendre való áttérésnek a mezőgazdasági termőtalajok üvegházhatásúgáz-mérlegére gyakorolt hatását. Az EAT-Lancet étrend a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek és diófélék nagyobb mértékű fogyasztására ösztönöz, miközben mérsékelt hal- és baromfihús-fogyasztást, valamint a vörös hús és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának jelentős mértékű visszaszorítását szorgalmazza.

A tanulmány meglepő módon azt tárta fel, hogy a szarvasmarha-állománylétszámok csökkentése, amely összhangban van az EAT-Lancet étrend táplálkozási irányelveivel, jelentős negatív hatással lehet az üvegházhatású-gázok kibocsátására. A kutatók egy fejlett, folyamatalapú, kettős megközelítésű modellezési keretrendszer segítségével átfogóan értékelték az EAT-Lancet étrendnek a mezőgazdasági termőtalajok nettó üvegházhatásúgáz-mérlegére gyakorolt hatását nemzeti szinten.

Először a MAGNET általános közgazdasági egyensúlyi modellt alkalmazták, hogy számszerűsítsék az EAT-Lancet diéta alkalmazását követően az élelmiszer-fogyasztásban és a földhasználatban az Európai Unióban bekövetkezett kereslet-vezérelt változásokat. Az alapforgatókönyv a magas állati eredetű termékek, feldolgozott élelmiszerek és cukrok fogyasztásával jellemezhető étrendek követése során várhatóan bekövetkező  projekciókat vázolja fel 2050-ig. Ezen felül három étrendváltási forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyek az EAT-Lancet étrendnek 10%, 30% és 100%-os mértékű elfogadási arányai esetén várható hatásokat mutatják az EU-ban 2030-ra.

Ezután a DayCent folyamatalapú biogeokémiai modellt használták annak értékelésére, hogy ezek a változások hogyan befolyásolják a dániai mezőgazdasági termőtalajok üvegházhatásúgáz-egyenlegét.

Kevesebb állat, több károsanyag-kibocsátás

Az eredmények azt mutatják, hogy a szokásos étrendekhez képest az EAT-Lancet referenciaétrend teljes körű alkalmazása jelentős szénveszteséghez vezetne, melynek mértéke elérheti akár az évi 480 Gg (Magyarázat: 1 gigagram (Gg) = ezer tonna) CO₂ egyenértéket és a N₂O-kibocsátás 2,1%-os, évi 50 Gg CO₂ egyenértéket kitevő növekedését eredményezné a mezőgazdasági termőtalajokban a 2030 és 2100 közötti időszakra vetítve. Ennek az eredménynek a fő oka az állati trágya, mint természetes szervesanyag-utánpótlást biztosító anyag rendelkezésre állásának csökkenése, ami csökkenti a talajokban a szervesanyag képződést, mely biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeg egyébként részben tárolódhatna a talajban. Az állandó gyepterületek szükségszerű művelésbe vonása szintén hozzájárult a kibocsátások fokozódásához.

Fentieken túlmenően elmondható, hogy az EAT-Lancet étrend különböző arányú bevezetésének függvényében, az arányok növekedésével arányosan a gyümölcs- és zöldségtermelés mértéke is növekedne, mely az EAT-Lancet étrend 100%-os elfogadási aránya esetén 100,63%-os gyümölcs- és zöldségtermelés növekedést eredményezne. Ezzel párhuzamosan a MAGNET modell által előre jelzett húsfogyasztás csökkenés különösen a szarvasmarha, a baromfi és a sertés ágazatokat érintené. Az étrend teljes körű elfogadásának forgatókönyvében a szarvasmarhaágazat termelése 44%-kal esne vissza. A termelési arányok ilyen mértékű arányeltolódása beláthatatlan ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel járna.

Az ásványi műtrágyák fokozott kijuttatása, amelyre a szervestrágya-használat csökkenése és a gyepterületeknek szántóterületekké történő átalakítása miatt volt szükség, negatívan befolyásolta a talaj szervesszén-tárolási képességét és felerősítette a dinitrogén-oxid-kibocsátást − amely egy erős üvegházhatású gáz −, különösen az átállás kezdeti éveiben. A szervesszén-veszteségek különösen jelentősek voltak a homokos talajokon, amelyek kisebb széntárolási kapacitással rendelkeznek.

Fentiek eredményeképpen a mezőgazdasági termőtalajok nettó üvegházhatásúgáz-mérlege romlott, magasabb kibocsátást mutatva a szokásos forgatókönyvhöz képest. Az EAT-Lancet diéta teljes adaptációjának forgatókönyve esetében a talajok negatív hozzájárulása a nettó üvegházhatású-gázkibocsátás tekintetében 18%-os növekedési szintre becsülhető.

A talaj ÜHG-kibocsátás teljes körű elszámolásának fontossága

Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen fontos, hogy a talajok ÜHG-kibocsátása teljeskörűen számbavételre kerüljön, mivel ezen számok ismerete egyértelműen ellensúlyozhatja a növényi alapú étrend bevezetésének bizonyos előnyeit. Míg az állatállomány-létszámok csökkentése erősen korlátozott megoldást jelenthet az állattenyésztésből származó teljes károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ezek az ellentétes másodlagos hatások részben megváltoztathatják az összképet és reálisabb képet biztosíthatnak a valós hatásokról, éppen ezért a már meglévő modellekbe be kell építeni őket.

Megállapítható tehát, hogy az állati eredetű termékek fogyasztásának visszaszorítása nem kívánt negatív hatással van a talajokra és a mezőgazdasági termőtalajokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások növekedéséhez vezethet. Ezek a hatások a talaj- és éghajlati viszonyoktól függően változnak és a kibocsátás-csökkentési stratégiák kidolgozása során körültekintően figyelembe kell venni azokat.

A globális szükségletek kielégíthetősége érdekében azon tagállamokban, ahol az állati termékek fogyasztásának csökkentésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket vezetnek be tekintettel kell lenniük és számba kell venniük, hogy más tagállamokban esetlegesen potenciális keresletnövekedés jelentkezik. Ez azt is jelenti, hogy az egy adott tagállamban bevezetett, az állatállomány-létszámok csökkenését célzó intézkedések hatására esetlegesen bekövetkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenési eredményeket „ellensúlyozhatja” egy másik országban történő kibocsátás növekedés, ami világszerte magasabb nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezet.

Végezetül néhány, a FAO 2023-a adataiból származó, Dániára vonatkozó élelmiszer-fogyasztási adatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált tagállamban, Dániában a jelenlegi fogyasztási szokások jelentősen eltérnek az egészséges EAT-lancet referenciaétrendtől. A szarvasmarhából származó húsfehérje-bevitel 9-szer, a sertésből származó 5-ször, míg a baromfiból származó 3-szor magasabb, mint az EAT lancet egészséges étrend által javasolt referencia-bevitel. Míg a dánok esetében a fogyasztás gyümölcsfélék esetében megfelel az ajánlott beviteli szintnek, a zöldségfogyasztásban azonban jelentős lemaradás mutatkozik. Hasonló mintázat figyelhető meg a növényi eredetű fehérjék, például a hüvelyesek (12x alacsonyabb), a szójatermékek (45x alacsonyabb) és a diófélék (6x alacsonyabb) fogyasztásában a referencia étrendhez képest.

A dán fogyasztási szokásokat az EU-27 átlagával összehasonlítva elmondható, hogy a dánok több marhahúst, de kevesebb sertéshúst, tejet és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az EU-s átlag. A növényi eredetű fehérjék fogyasztása követi az uniós tendenciát, de ahogy említettük az a referenciaétrendhez képest jelentősen alacsonyabb.

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a jövőbeli tanulmányoknak integráltabb megközelítéssel kell lefedniük a teljes élelmiszer-rendszer ÜHG-kibocsátását, figyelembe véve az étrend, a földhasználat, a műtrágyák és a gazdálkodási gyakorlatok közötti kölcsönhatásokat. A célzott megoldások, mint például a jobb trágyakezelési megoldások és a szénmegkötés, segíthetnek a talajból származó kibocsátások negatív hatásainak mérséklésében. Az állattenyésztés kulcsszerepet játszhat ezekben a gyakorlatokban − például az szervestrágyázás, az agrárerdészeti rendszerek alkalmazása és a rotációs legeltetés révén – és pozitívan járulhat hozzá az éghajlatváltozás kezeléséhez.

Kiemelendő továbbá, hogy az élelmezésbiztonság és az éghajlatvédelem nem kezelhetőek egymástól elkülönülten, valamint kizárólag helyi, vagy uniós szinten. Mindkettő globális probléma, amely globális megoldásokat igényel!

Forrás: https://meatthefacts.eu/

Does shifting to plant-based diets really reduce emissions?

NAK/Borovka Zsuzsa