Bevezetés
Az elmúlt 20 év során – a magas hőmérsékletű napokhoz hasonlóan – a csapadékeloszlásban is megfigyelhető változás a klímaváltozás hatására. A csapadék kapcsán kiemelten az évszakos eloszlásra, illetve a vegetációs időszak hónapjaira vonatkozóan vizsgáltuk a HungaroMet oldalán elérhető adatokat. 2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adatsor, amely felhasználásával országos szinten, illetve vármegyénként számoltunk évtizedes átlagokat.
Az eredmények
A vizsgált évtizedekben összességében az átlagos országos csapadékmennyiség keveset változott. A 2010-es években volt két kiemelten csapadékos év – 2010 és 2014 –, amelyek jelentősen megemelték az évtizedes átlagot, 610 mm fölé. A 2000-es és a 2020-as évtized országos viszonylatban egymáshoz hasonló képet mutat, csapadékos és száraz évek váltják egymást.
1. kép: Átlagos éves csapadékmennyiség változása a 2000-es évektől napjainkig
A legjelentősebb változás a csapadék évszakos, illetve vármegyei eloszlásában figyelhető meg. Az őszi és a téli átlagos havi csapadékmennyiség enyhén emelkedett, ugyanakkor nem tudja kompenzálni a tavaszi és nyári csökkenő csapadékmennyiséget, ami viszont a vegetáció, növénykultúrák számára kiemelten fontos lenne.
2. kép: Átlagos havi csapadékmennyiség változása a 2000-es évektől napjainkig
A nyári hónapokban országosan csökkent az átlagos havi csapadékmennyiség a 2020-as évtizedben a 2000-es évekhez képest, ugyanakkor területi egyenlőtlenséget is mutat a változás. A számítások alapján a nyugati vármegyékben a csökkenés 10% alatt maradt, az alföldi vármegyékben pedig jellemzően 20-25%-kal kevesebb csapadék hullott. A legnagyobb csapadékhiánnyal Baranya, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegye érintett, ahol a nyári csapadék több mint 30%-kal csökkent a 2000-es évekhez képest.
3. kép: Nyári hónapok átlagos havi csapadékmennyiségének változásai
A vizsgált időszakban az őszi hónapok lehulló csapadékmennyisége nőtt, országosan átlagosan 16%-kal, ugyanakkor az északi vármegyékben ez az érték magasabb, és dél felé haladva csökken.
Amennyiben a változást a növények számára legfontosabb hónapokban vizsgáljuk (vegetációs időszak, amely az elemzésünkben a március és október közötti hónapokat jelenti), az évtizedes változás még drasztikusabb képet mutat. A 2000-es évekhez képest a 2020-as évtizedben a vegetációs időszak átlagos havi csapadékmennyisége a nyugati vármegyékben enyhe növekedést mutat, ezzel szemben Zala és Komárom-Esztergom vármegye vonalától kelet felé haladva fokozatosan nő a csapadékhiány mértéke. Az alföldi vármegyék közül a legnagyobb csapadékmennyiség-csökkenéssel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének kellett szembenéznie.
4. kép: Vegetációs időszak átlagos havi csapadékmennyiségének változásai
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk. A csapadék vonatkozásában a következőkben a lehulló csapadék időbeli eloszlásába nyújtunk betekintést.