A mezőgazdaság előtt álló kihívások – időjárási szélsőségek, a költségek emelkedése és a gazdasági változások – közepette a vetőmag kiválasztása minden vetés előtt kulcsfontosságú döntés. Ebben nyújt segítséget a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlete, amelynek legfrissebb eredményeit az elmúlt évekhez hasonlóan összefoglaló kiadványokban tették közzé minden érdeklődő számára a szervezők.
Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák között Magyarországon őszi búzát mintegy 1 millió hektáron termesztenek a gazdálkodók. A jelen és a jövő mezőgazdaságban sok a bizonytalanság, de az biztos, hogy a jó szezon a megfelelő vetőmagnál kezdődik, hisz ez adja meg azt a stabil alapot, amelyre a gazdálkodó munkája épülhet. A gazdák körében rendkívül nagy érdeklődéssel várt posztregisztrációs fajtakísérleti eredmények éppen ezért kulcsfontosságúak, hiszen objektív adatokkal segítik a termelőket abban, hogy saját körülményeikhez, térségükhöz legjobban illeszkedő fajtát válasszanak.
Az őszi búza fajtakísérleteket 18. alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította ebben az évben is. A kísérleti rendszer célja, hogy objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség elérésére képes növényfajták közül választhassanak.
Az őszi búza fajtakísérlet 2024 őszén kezdődött az ország 8 helyszínén – Bólyban, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Martonvásáron, Mosonmagyaróváron, Szarvason, Szegeden, Szombathelyen, ahol összesen 49 fajtát vetettek el. A kisparcellás összehasonlító kísérletek fajtáit idén két éréscsoportra - 26 korai és 23 középérésű fajtára - bontva állították be. Az elemzéshez 8 hely terméseredményeit, a fajták agronómiai egyéb jellemzőit, illetve szemtermés minőségvizsgálati adatait használták fel a szervezők.
A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményeiről készült összefoglaló kiadványok itt érhetőek el:
https://vszt.hu/oszi-buza-posztregisztracios-kiserletek/
Háttérinformáció:
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.
Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön