A hételeji fagyos éjszakák jelentős károkat okoztak az ültetvényekben. A már elvirágzott kajszinál és mandulánál az egész országban óriási károkról hallhattunk, de a virágzásban lévő szilvában, őszibarackban és cseresznyében is nagy pusztítást végzett a beáramló hideg.
A korán fakadó szőlők, sőt keleten a zöld és pirosbimbós almások is megsínylették a több éjszakán át ismétlődő mínuszokat. A kis gyümölcsök majdani hullásában is szerepet játszhat az, hogy megfáztak a gyümölcskezdemények. A védett házikertekben talán nem tarolt ilyen mértékben a sarkvidéki áramlat. A kis leveleken már felszívódnak a lombtrágyák, ezzel segíthetjük a fák regenerálódását. Aminosavat, molibdént, szerves molekulákat, humuszanyagokat és mikroelemeket tartalmazó levéltrágyákat használjunk. Az elfagyott részek lemetszése és a megmaradt terméshez igazított tápanyagutánpótlás is fontos teendő lesz. Még a májusi fagyosszentek is tartogathatnak meglepetést a kertbarátoknak is. Általában a meteorológiai előrejelzéseket figyelve, a fagyot megelőző napokon érdemes kondicionáló készítményekkel felkészíteni a növényeket.
1. Kép: Közönséges levélpirosító alma-levéltetű kárképe
Jelenleg a cseresznye és a meggy virágfertőző moníliája elleni növényvédelmi kezelések elvégzése időszerű. Mivel a kajszit is ugyanez a gomba (Monília laxa) károsítja, a korábbi növényvédelmi összefoglalóból tájékozódhatnak a kórokozóról és az ellene való védekezési lehetőségekről.
Ne feledkezzünk meg a rovarokról és az atkákról sem! A közönséges levélpirosító alma-levéltetű szívásától torzuló levelek is megjelenhetnek (1. kép). Ahol a védekezés mellett döntünk, ott pl.: a lambda-cihalotrin, a deltametrin, az acetamiprid, a pirimikarb és a flonikamid hatóanyagú rovarölők közül választhatnak. Az előrejelzési rendszer fogási adatai azt mutatják, hogy a poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa flava, H. minuta) rajzása is megkezdődött (2. kép). Gyümölcshullást okozva jelentős kárt idézhetnek elő. A kártevők a talajban telelnek át, majd kirepülést követően párosodnak. A megtermékenyített nőstények a virágok csészeleveleibe helyezik a tojásokat. A károsított, szétbontott szilvákban rágcsálékot, ürüléket látunk. Ha még nem költöztek a talajba a lárvák, akkor azok is megfigyelhetőek a termésben. A növény felszínén nem tudjuk elérni a lárvákat, ezért a felszívódó acetamiprid hatóanyagú rovarölőkkel védekezhetünk ellenük, amit érdemes a szilva virágzásához igazítani. A lehullott gyümölcsök gyors felszedésével a jövő évi fertőzést is mérsékelhetjük.
2. Kép: Poloskaszagú szilvadarázs lárvája és kártétele
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön